Legtöbb munkánk esetében az első lépés, hogy a problémákat, feladatokat, majd az ötleteket papírra vessük.

A nagy léptéket elég nehéz úgy kezelni, ahogyan mi szeretnénk. Kisebb munkák esetén mindent sokkal könnyebb kézben tartani és megrajzolni. Ezért szeretjük a kicsit. Egy bizonyos lépték fölött nem lehet egy projektet elég szigorúan ellenőrizni. Mivel a katalógusépítészet nem igazán vonzó számunkra, inkább az anyagok és megoldások újfajta felhasználására törekszünk, és ezt sokkal könnyebb kis munkák esetén elérni.

Azok a rajzok, amiket most a kamera előtt készítettünk, leginkább a projekt magyarázataként szolgálnak. Sosem szoktunk ilyen szép skicceket rajzolni, viszont állandóan skiccelünk. Elképzeléseinket egy viszonylag nagy csapattal kell megértetnünk, és ez nem működik vázlatok rajzolása nélkül. Az egyeztetések másik központi eleme a munkamodell. Tehát a tervezési folyamatban a maketteknek a papírral azonos súlyuk van. Valahányszor egyetemeken tartunk előadást, mindig arra biztatjuk a hallgatókat, hogy munkamodellekből is gyártsanak sorozatot, ne csupán papíron dolgozzanak.