Az én munkám az építészet és természet, a kint és a bent között helyezkedik el. A rajzokkal együtt a papírra vetett szövegek segítenek, hogy a forma mögé lássak. Szeretem megtalálni a kapcsolatot a rajzok és a szöveg között, szeretem, ha a rajz visszahat az írásra és viszont. Ez segít, hogy ne csak a formán, de a szövegen és a rajzon is túlmenjek, és valami újra leljek.

Számomra a rajzolás nem pusztán kifejezésmód, de egy folyamat is, amin keresztül a saját gondolataimon túl próbálok valamit megtalálni. Nem csak az agyamban önmagukban jelenlévő gondolatokat rajzolom meg, hanem a folyamat részeként, amikor a kezemben tartott ceruzával megérintem a papírt, megkísérlek valamit felfedezni. Ebben az értelemben ez egy eszköz, de nem kizárólag az. Egy közvetítőeszköz, amin keresztül önmagammal kommunikálhatok. Ez rendkívül fontos. A rajzokon keresztül néha teljes mélységében megértem, amit gondolok. Először rajzolok, utána jönnek a szavak. Elképesztő, de néha tényleg nem egészen értem, amit gondolok, és a rajzolás során fedezem fel, mi lakik az elmémben.

Szeretek embereket rajzolni. Ez az építészet kezdete… ahogy emberek egy mezőn sétálnak.